Az RGB fogalom a háromszínelméleten alapul, amely szerint szinte minden szín előállítható három alapszín (vörös, zöld és kék) keverésével. Ha ez a három szín összeadódik – fehér jön létre (additív színkeverés). Ha csak két alapszínt keverünk, akkor a jól ismert szekunder színek sárga, bíbor és cián keletkeznek.
Egy RGB LED három alapszínt hoz létre, és az egyes színek beállításával és különböző intenzitásokkal gyakorlatilag bármilyen színárnyalat beállítható. Ezzel az eljárással azonban nem jön létre tiszta fehér fény, mivel az RGB színspektrum a három alapszín jól látható intenzitáseloszlásával jelenik meg. A fehér fényhatás inhomogénnek tűnik, és tiszta megvilágítási célokra nem igazán alkalmas. Homogén és színhőmérsékletben állítható fehér fény viszont úgy keletkezik, hogy kék vagy UV LED-ekre felvitt lumineszcens színezékek, szükség szerint külön állítható vörös LED-ekkel egészülnek ki, amelyek a színteret jobban a meleg fehér felé teszik állíthatóvá.
Deshalb wird bei RGBW LEDs den RGB-Pixeln einer LED entweder einen zusätzlichen weißer Pixel beigestellt oder es werden zusätzliche weiße LEDs zur RGB-LED platziert. Diese weiße LED ist getrennt steuerbar, sodass sowohl ein Dimmen als auch oft eine Einstellung der Farbtemperatur für das Weißlicht möglich ist.
Zum Einsatz kommen RGBW LEDs zum Beispiel im Maschinenbau. Durch die weißen LEDs lässt sich der Arbeitsbereich der Maschine ausleuchten. Die RGB LEDs können durch unterschiedliche Farben den Status einer Maschine anzeigen (z.B. Rot = Stillstand oder Grün = Störungsfreier Betrieb).